Alapszab�lyok

Minden szerz�d�sen�l alapszab�ly, amit bele is szoktunk foglalni, hogy nem hozzuk ny�lv�noss�gra am�g �rv�nyben van. Miut�n �rv�ny�ket vesztik ny�lv�noss�gra hozzuk, ezzel is magyar�zatot adva bizonyos tetteinkre. Term�szetesen ha ett�l a gyakorlatt�l a szerz�d� f�l el k�v�n t�rni, arra is van lehet�s�g.

�rv�nyesss�g

Egy szerz�d�s addig �rv�nyes m�g a benne foglaltak szerint �rv�ny�t nem veszti, vagy a szerz�d� f�l ny�lv�nval�an fizet�k�ptelenn� nem v�lik. A szerz�d�s �rv�nyess�g�hez, a Sereg r�sz�rõl, k�t al��r�s sz�ks�ges: a mindenkori kapit�ny� �s a mindenkori Fõstr�zsamester�.

Alapszerz�d�s

Szerz�d�s,

mely l�trej�tt a szerzõdõ felek (megb�z� �s megb�zott) k�z�tt. A szerzõdõ felek, azaz XY (#....), �s a Fekete Sereg, a mai nappal k�pviselõik �tj�n, meg�llapodnak a k�vetkezõ pontokban:

1.
A Fekete Sereg a paktum l�trej�tt�nek idej�tõl fogva szerzõd�sben �ll megb�z�val.

2.
A szerz�d�s �rtelm�ben a Sereg a megb�z�s ideje alatt a megb�z� vagy a megb�z� meghatalmazottj�nak, azaz ....-nak k�r�s�re az itt r�szletezett feldatot hajtja v�gre: ...

3.
A fent r�szletezett feladat�rt a megb�z� fizet�si k�telezetts�gei

4.
A szerz�d�s id�tartama.

5.
A megb�z�s ideje alatt a Sereg m�s szerzõd�seket is k�thet, illetve �n�ll�an �s szabadon rendelkezhet katon�ival, tov�bb� ennek megk�t�sei, felt�telei.

6.
A szerz�d�sben foglaltakat a Fekete Sereg r�sz�rõl teljes�tettnek kell tekinteni, �s a szerz�d�s �rv�ny�t veszti a k�vetkez� esetek valamelyik�ben:
-ha a megb�z�s id�tartama lej�t
-ha a megb�z� nem ig�nyel t�bb szolg�latot
-...

x.
A szerz�d�s pontos sz�vege titkos a lez�rul�s�ig. Kiv�ve az els� pontot.

x+1.
Ha valamely f�l megszegi a szerz�d�sben foglaltakat, akkor a szerz�d�s sz�vege nyilv�noss�gra ker�l, a szerz�d�st megszeg� elvesz�ti minden jelen szerz�d�sben foglalt jog�t, de k�telezetts�geit nem!

D�tum, al��r�sok

[A Fekete Sereg Kapit�nya]

[A Fekete Sereg F�str�zsamestere]

[A Fekete Sereg Kr�nik�sa]

[Megb�z�]

© Fekete Sereg - 2005

* * *