*komor, h�v�s nyugalommal fordul a h�ta m�g� �rkez� katona fel�. Hidegv�re m�r annyira
m�lyen elgy�kerezett benne hogy a meglepet�s ereje sem ind�tja kardja fel� karj�t. A Zsoldos
ut�n l�p �s laza mozdulattal ledobja mag�t a sz�kre. B�r nem szokott hozz� az iv�shoz, hiszen
mindeddig mag�ra volt utalva �s nem tehette meg, hogy eligya kev�ske j�zans�g�t, most m�gis
elfogadja az italt. Tal�n csak, mert besz�lnie kell �s azt nem szeret. Fesz�lt mozdulattal �nti le
tork�n a bort, majd el�bb csak lassan kezd bemutatkozni, azt�n egyre jobban belelovalja mag�t a
t�rt�netbe. Az �sszes dologba, ami �let�ben �rt valamit.*

A nevem Ryshad Tathel. 28 �vvel ezel�tt sz�lettem, Lirnatinban, fenn, �szakon. P�r sz�rmaz�s�
vagyok, de ez soha nem �rdekelt senkit.
Se engem, se a n�ket, kiket �gyba vittem. Ezt csak az�rt eml�tem meg, meg a t�rt�net tov�bbi
r�sz�ben jelent�s szerepe lesz.
Sok n�vvel volt dolgom. Nemesekkel, nem nemesekkel...13 �vesen t�rt�nt el�sz�r, m�g a
falunkban. �gy visszagondolva, de r�gen is volt...
Nem sokszor �lveztem ennek a l�nynak - aki egy�bk�nt 3 �vvel id�sebb volt n�lam - a kegyeit.
Lirnatin tudom�st szerzett arr�l, hogy Gromdurban, a szomsz�d kir�lys�gban meghalt a kir�ly,
Csataveszt� Iroldir. A f�nemesek k�z�tt par�zs vita alakult ki, az ellens�ges orsz�got bels�
felkel�sek, parasztl�zad�sok irtott�k, mik�zben a nemesek is egym�st gyilkolt�k. J�tt a rendelet:
minden 14 �s 60 �v k�z�tti f�rfi soroz�sra jelentkezzen.
15 voltam. Sz�khettem volna, de hova? Csak Gromdurba, m�rpedig mindenn�l jobban gy�l�ltem
a "szomsz�dot". Ritarn, a falunk hat�rmenti falu volt, gyakran porty�ja az �sellens�g gromuri
szabadcsapatoknak. N�ha neh�zv�rtes lovagok is j�ttek...�k voltak a jobbak. A szabadcsapatok
gy�jtogattak, raboltak, meger�szakolt�k az asszonyokat, m�g a lovagok csak a sz�ks�ges,
tov�bbhalad�shoz n�lk�l�zhetetlen kell�keket vett�k magukhoz. Egyszer m�g fizettek is �rte.
ett�l f�ggetlen�l r�helltem mindet, mint a r�hes kuty�t.
Hamarosan a falunkba is meg�rkezett a toborz�ember. A falunk �llatteny�szt�ssel foglalkozott,
�gy �n, mint a falunk egyik csik�sa, a k�nny�lovass�ghoz ker�ltem. Gyorstalpal�...�gy nevezt�k,
amit h�rom h�nap alatt megtudtam a hadvisel�sr�l, a rendezett visszavonul�sr�l, a rohamr�l, a
katonai alakzatokr�l, a lirnatini hadtestekr�l. Napi 12 �r�ban p�rban harcoltattak minket, ravasz
cseleket, fog�sokat tan�tva, mik�zben �v�lt�ztek, �s dikt�lt�k bel�nk a tudnival�kat. Egyszerre
kellett az "ellenf�l" peng�j�re �s a kik�pz�k szav�ra figyelni, mivel a kimer�lt �joncokt�l a napi
kik�pz�s v�g�n visszak�rdezt�k a dolgokat, �s ha nem tudt�k a v�laszt, bizony kegyetlen volt a
megtorl�s...
V�g�l elindultunk. A barna pej, amit kaptam, vehemensen fic�nkolva hordozott a h�t�n. J� voltam,
kit�ntem a t�bbiek k�z�l, ez�rt az els� sorban haladtam, 4 m�sik t�rsammal �len, el�tt�nk a
tiszt�nk.
J� h�napnyi lovagl�s ut�n �rt�k utol a f�sereget. Az �j emberanyagnak hihetetlen�l meg�r�ltek,
mivel ny�lt csata el�tt �lltak a zavarodott, bels� ellent�tekt�l fesz�l� grumdori sereggel. Azok
felder�t�i j� munk�t v�geztek, kisz�rtak minket - nem volt neh�z, a t�zezres sereg, ami az �j
embereket tartalmazta, el�g felt�n� volt - de a gromduriak becs�let�re legyen mondva, a
hat�rozott t�ler� ellen�re sem futottak meg...
A csat�ra reggel ker�lt sor. Hajnalban riasztottak minket, �s mire a Magnius felk�szott a
halv�nyk�k �gre, l�ngra lobbantva azt, kezdet�t vette a csata.
Mi, a k�nny�lovass�g, legal�bbis egy r�sze, a bal sz�rnyon kaptunk helyet. K�z�pen a
neh�zgyalogs�g, p�pk�nt kidudorodva. Orkok voltak, szinte egyt�l egyig. M�g�tt�k a
k�nny�gyalogs�g, a Veres Balt�sok �lltak felsorakozva. A centrum, vagyis az ork D�nget�k el�tt
k�t sz�zadnyi neh�zlovass�g kapott helyet. A p�nc�los lovagok lecsapott rost�ly�n kegyetlen�l
csillant meg a nap f�nye. A jobbsz�rnyon szint�n k�nny�lovasok.
Az �j�szok el�tt�nk, a bal sz�rnyon kaptak helyet.
Felrivalltak a t�lk�k...

Kicsit furcs�lltam, hogy �j�szok vannak el�tt�nk, de megkaptam r� a magyar�zatot. M�g a jobb
sz�rny t�mad �s v�dekezik, �s ott csak tartani kell az �ll�st, nek�nk �t kellett t�rni az ellens�g
k�nny�lovass�g�t �s h�tbat�madni az ellen centrum�t. A centrumunk feladata az ellens�ges
f�hadtest �sszeroppant�sa volt. Nem lett volna k�nny� feladat, de ez�rt voltunk mi...nek�nk kellett
t�madnunk...
Gromdur jobbsz�rnya t�mad�sba lend�lt. H�tr�nyos helyzetben voltunk, mivel az ellens�g
f�parancsnoka �gy v�lasztotta meg a csata hely�t, hogy a lovass�ga egy kisebb dombr�l
z�dulhatott al�.
Elcseszt�k...
Iszonyatos ny�lz�por fogadta �ket! Mint egy kifesz�tett zsin�rban, sorra buktak le a nyeregb�l a
gromduri Porty�z�k, kisebb kavarod�st okozva. Az �j�szok azonnal jobbra h�ztak, hogy
t�mogass�k a centrumot, mi pedig nekil�dultunk. A h�romezer hossz��j iszony� arat�st v�gzett a
Porty�z�k k�z�tt. A hatezer lovasb�l maradtak vagy n�gyezren. Ennek ellen�re mer�szen, de
zavarodottan fogadt�k a rohamot. Lass�ak voltunk, mert dombra kellett felkapaszkodni, �gy a
megtizedelt v�d�k viszonylag �sszeszedt�k magukat.
Egy l�ndzsa s�v�tett el a f�lem mellett. Az �n d�f�sem szerencs�sebb volt. �td�f�tt ellenfelem egy
fogpiszk�l� v�g�re t�z�tt bog�rk�nt vonaglott, ahogy kiemelkedett a nyeregb�l. Elengedtem a
l�ndzs�t, a k�zelharcban �gy sem vettem volna haszn�t. A kis, kerek b�rpajzs maradt a balomon,
m�g jobbal kardot r�ntottam.
Mikor els�, szemt�l szemben, v�v�sban legy�z�tt ellenfelem szemei k�z� n�ztem, �gy �reztem,
�let �s hal�l ura vagyok, meg�ll�thatatlan hadisten. B�mb�lve rontottam el�re. Nem r�szletezem
a csat�t...l�nyeg az, hogy messze magam m�g�tt hagytam t�rsaimat, ifj� v�gyt�l felt�zelve,
v�gtatva el�re, kisebb-nagyobb v�g�sokat kapv�n...
Idegen trombita harsant, diadalittas �v�lt�s rezegtette meg a leveg�t. R�m�lten ismertem fel,
hogy ezek nem a mieink!
S�t...azt l�ttam, hogy t�rsaim megfordulnak, �s sz�gyenteljesen fut�snak erednek!
Lev�gtam egyik gy�tr�d� ellenfelemet, �s fel�rtem a domb cs�cs�ra. Eln�ztem keletre. Idegen
sereg �rkezett, z�szl�kat lengetve, melyekben Tristoria, Gromdur sz�vets�ges�t v�ltem
felismerni. Rengetegen voltak. Az ellens�ges sereg oldalba kapta a m�r gy�zelemittas mieinket.
Elfogott a f�lelem �s a d�h. Megsarkanty�ztam a lovam, de nem az�rt, hogy visszavonjak.
Tudtam, hogy csapda volt, az eg�sz l�zad�s, minden, �s csak az�rt tett�k, hogy megverj�k
Lirnatin f�sereg�t, lefejezve az orsz�got. M�lyen becsaltak minket az orsz�gba, �s a Tristoria
hadsereg v�gig itt volt!
Lovam, mely m�r szinte remegett a kimer�lts�gt�l, sz�thaj�tott k�t gyalogost, de egy d�rdad�f�s
j�rta �t az oldal�t. Kifek�dt. �n kihenteredtem a nyeregb�l, de azonnal talpra is sz�kkentem. Nem
tudtam semmit tenni.
Sokan voltak, t�bb ezren, �n pedig egyed�l...elfogtak...

Rabl�ncra verve �rkeztem a gromduri f�v�rosba, Histarba. Egy piacon adtak el egy nemesnek,
bizonyos Lord Jovial Trendor de Selem uras�gnak, rabszolg�nak. Minden v�gyam az volt, hogy
megsz�kjek, de 16 �ves voltam, �s makacs, mint egy �szv�r. A korb�cscsap�sok nyomai,
amelyekkel megszel�d�tettek, a mai napig l�that�k a h�tamon...
C�ljukat el�rt�k. Engedelmes, l�tsz�lag megt�rt szolga lettem, de bel�l s�rgette, f�tt bennem a
tenni akar�s. A menek�l�si v�gy. A szolg�l�k k�z�tt volt egy lirnatini, fiatal l�ny, tal�n egy �vvel
fiatalabb n�lam. Soha nem mondta, hogy ker�lt ide, �n pedig nem k�rdeztem. Eleinte csak
�r�ltem a hazai sz�nak, majd n�ha �sszefek�dt�nk. Egym�s vigaszai voltunk a sanyar� sorban.
18 �vesen azt�n meglend�lt velem a mindens�g. Ism�t Esta-val, a lirnatini l�nnyal voltam a
pajt�ban, amikor v�r�s arccal, sziszegve �s lovagl�p�lc�j�t lengetve a Lord l�nya, a hozz�m
hasonl� kor� Mirjam l�pett el�.
- M�gis, mit mer�szeltek! - sz�p, b�jos arca p�rt�l v�r�sl�tt, de �n tudtam, hogy ez nem a
megvet�s vagy a sz�gyen p�rja, ami�rt olyat l�tott, amit nem kellett volna. A szem�be volt �rva:
tetszett neki. Mindenki tudott a kis Lady szerelmi �gyeir�l, melyek �ltal�ban addig tartottak, am�g
h�dol�ib�l ki nem facsarta az utols� cseppet is. Egyesek tudni v�lt�k, hogy �larc m�g� rejtezve
r�szt vesz a sz�lei �ltal rendezett b�lokon, melyek azt�n - j� nemesi szok�s szerint - �ltal�ban
f�lledt orgi�kk� v�lnak.
Ett�l f�ggetlen�l engedelmesen leg�rd�ltem Estar�l. Nem tudtam �gy int�zni, hogy Mirjam ne
l�ssa meg f�rfiass�gom - �s hogy ez j�l j�tt �gy ki, azt a k�s�bbiek, �s a kis Lady szem�nek
el�gedett villan�sa jelezte.
- �lt�zz fel! - ripakodott r�m, de nem rajtam, hanem Esta-n csapott v�gig a lovagl�p�lc�val. - Te
meg, Te ribanc, takarodj a dolgodra!
B�r Estanak jelenleg semmi dolga nem volt, szipogva elt�nt. Mirjam r�m vetett m�lybarna
szemeit, �sszeszor�totta a sz�j�t.
- Holnap d�lben v�rlak a szob�mban! Ez t�rhetetlen! Arc�tlan szolga, miket mer�szeltek!
Nyergeld fel a lovamat!
K�zben el�meneteleket tettem, �s rabszolg�b�l ist�ll�ss� n�ttem ki magamat. Ennek ellen�re
nem sz�khettem...Az orsz�g k�zep�r�l, a f�v�rosb�l? Lehetetlen volt...
Felnyergeltem a kis Lady kedvenc h�tas�t, egy feh�r kanc�t, �s el�vezettem. Fejem lehajtva
hagytam, hogy v�llamr�l a nyeregbe l�phessen, majd miut�n kivezettem a lovat az ist�ll�b�l,
utamra bocs�tott, hogy takar�tsam ki az ist�ll�t...

M�snap d�lben pontosan megjelentem a szoba el�tt. Gondolkodtam azon, hogy �gy, ahogy
vagyok, l�szarosan �ll�tok Lady Mirjam el�, de v�g�l megmosdottam, �s fel�lt�ttem egyetlen
v�lt�sg�ny�m. A k�t �r kinyitotta az ajt�t, beengedtek. Az ajt� becsuk�dott, majd l�ptek dobbantak.
A k�t �r t�vozott.
Ez kiss� megh�kkentett. V�ratlan lehet�s�gek bukkantak fel, de feleslegesen. M�g a kis Ladyt
t�szk�nt haszn�lva sem juthattam volna messzire...
Az emlegetett h�lgy egy sz�l selyem, l�gyan oml� h�l�inget viselt mag�t. El�gedett, g�nyos
mosoly k�szott arc�ra, l�tv�n, amint tiszteletlen�l v�gigmustr�lom. H�trahajtotta a fej�t, f�lig
lehunyt pill�i al�l n�zett r�m.
- M�r megint tiszteletlen vagy, lov�sz...
Lehajtottam a fejemet.
- Mi a neved?
- Ryshad, Milady...
- K�v�nsz engem?
Megh�kkentett a v�lasz. Mivel nem v�laszoltam, �lesebben csattant a hangja.
- Z�rd be az ajt�t!
Megtettem.
- �s most v�laszolj: k�v�nsz engem?
Am�g a z�rral foglalatoskodtam, nem l�thattam, mit tesz. Megfordultam, hogy a szem�be n�zve
mondjam ki a v�laszt, de kicsit benn akadt a szusz, ugyanis Lady Mirjam meztelen�l,
szem�rmetlen�l sz�tt�rt l�bakkal �lt a hever�n, buja pillant�sokkal m�regetve. Keblei feszesek,
kerekek voltak, hasa lapos...t�k�letes n� volt.
- Gyere... - intett, �s h�t szerencs�tlen szolga mit tehet? Mentem...b�r f�ltem a k�vetkezm�nyekt�l,
ellenkez�sem a hal�lt jelentette volna sz�momra.

Mirjam �lland� szeret�j�v� fogadott. Tiszt�ban voltam vele, hogy a nimfom�n
nemeskisasszonynak van m�g p�r szeret�je a szolg�k k�z�l, m�gis, kiss� meglep�dtem,
amikor Esta-t h�vatta mag�hoz...
Mint a l�ny besz�molt arr�l, nem a l�nnyal, illetve nem csak vele volt dolga, hanem az apj�val is.
H�rmasban, Esta, a Lord �s Mirjam. Undor�tott a dolog, ugyanakkor nem nagyon �rtettem a
nemesi dolgokhoz...ha van ilyen, h�t van...
No meg Mirjamot ismerve, ezen meg sem lep�dtem...
V�g�l el�rkezett az �n napom. 21 �ves voltam, ist�ll�sb�l kocsik�s�r�v� �s veszedelem eset�n
fegyverforgat�v�, v�delmez�v� v�ltam. T�nyked�sem ezzel egyenar�nyban cs�kkent, noha volna
olyan, hogy napokig utaztunk - egyik hercegt�l a m�sikig, hogy Mirjam ki�lhesse egyre vadabb
szenved�ly�t. A Lord felismerte, hogy �rtek a fegyverekhez, �s b�r nem b�zott bennem, hisz
eml�kezett, honnan szerzett be engem, de beleegyezett l�nya k�r�s�be, hogy maga mell�
vehessen. Fegyvert azonban csak akkor kaphattam, ha rabl�k t�madt�k meg a hint�t - akkor
pedig nem haszn�lhattam sz�k�sre, hiszen a rabl�k ugyan�gy engem is t�madtak, mint
m�sokat...
Mindenesetre rem�nykedtem, �s nem hi�ba.
Egy nap hajnalban indultunk, de m�g �gy is n�gy napig utaztunk, mire a c�l�llom�shoz �rt�nk. Itt
m�g sosem j�rtam, csak azt tudtam, hogy d�l fel� tartunk - amerre haz�m, Lirnatin fek�dt. Mikor
meg�rkezt�nk, Mirjam azonnal elt�nt a kast�lyban, mely nyaral�nak t�nt, �s nem �lland�
sz�ll�snak. Elk�pesztett ez a n�, hogy n�gy napot k�pes utazni egy �j f�rfi miatt, de m�s �rdekelt.
Felt�n�smentesen k�rdez�sk�dni kezdtem, hogy hol vagyunk, �s sz�vem nagyot dobbant.
Alig �t m�rf�ldre a lirnatini hat�rt�l!
Visszat�rtem a hint�hoz. �sszesen m�g egy kocsik�s�r�, no meg a hajt� tart�zkodott ott. Persze,
egy szakasz lovaskatona k�s�rt minket, akik azonban amint meg�rkezt�nk, elvesztek valahol. Ez a
kett� azonban maradt a hely�n. S�t�ted�sig volt id�m, k�rbej�rtam a kast�lyt. Vizes�rok vette
k�rbe, melyet egy felvon�h�don �t lehetett megk�zel�teni, amit �jjelre felvontak.
A sz�k�s nem lehetetlen. Kifigyeltem az �rs�get, kettes p�rban haladtak a vizes�rok bels� fel�n,
de ink�bb kifel�, mint befel� figyeltek. Erre a meger�s�tett �rs�gre a hat�r k�zels�ge miatt volt
sz�ks�g. A vizes�rok tal�n ha 50 m�ter sz�les volt...
A hint�hoz visszat�rve menet k�zben szereztem egy butykost. P�linka volt benne. Visszat�rve a
kocsihoz, vidoran k�rbek�n�ltam azt. A m�sik kett� �r�mmel fogadta. �n csak l�tsz�lag ittam, de
val�j�ban egy kortyot sem, m�g amazok lassan, de biztosan r�szegedtek. Nem akartam meg�lni
�ket. Kellemetlen lett volna, ha id� el�tt k�t hull�t tal�lnak a kocsi k�r�l. A k�t r�szeg �lomba
mer�lt fick� m�r egy�ltal�n nem v�szes, hisz hossz� �t �ll m�g�tt�k, �rn�j�k sok� marad...
�jf�l k�r�lre ki is d�ltek. Legel�sz�r is fegyvert szereztem. A hint� v�g�n voltak felakasztva a
kardok �r t�r�k, az esetleges t�mad�s eset�re. Egy-egyet magamhoz vettem. Fegyver�vet nem
tal�ltam, de ez volt a legkisebb gondom. Lemetszettem a hajt� ersz�ny�t, �s a saj�t �vemre
k�t�ttem, meg sem n�zve a tartalm�t. A vacsor�nk marad�k�t - egy f�l csirk�t - batyuba k�tve
szint�n magamhoz vettem.
Zavartalanul kijutottam a kast�lyb�l. B�r �sznom kellett, n�ha a v�z alatt, hogy ne vegyenek �szre,
baj n�lk�l el�rtem a t�ls� partot. Szerencs�re semmif�le l�ny nem volt a v�zben...

Senki sem kergetett.
�tl�pve hat�rt, m�g k�t napig mentem �tlen-szomjan, mire az els� hazai faluba �rtem.
Megk�nnyebb�lten �lltam meg a f�utc�n, let�rdeltem, �s megcs�koltam a f�ldet. Azt hiszem,
h�ly�nek n�ztek...nem zavart. Nem ismert�k az egyenruh�m, nem �ltek meg. A f�b�r� sietett
el�m, gyanakodva m�regetett.
- H�t te hunn�t?
Elvigyorodtam.
- Unn�t - b�ktem a h�tam m�g�, Gromdur fel�. A b�r� felhorkant.
- Osztan vicces kedvedbe vagy?
- Nan�! Most sz�ktem! - vigyorg�som valami�rt nem akart al�bbhagyni. �rthet� volt. Hat �ves
rabiga ut�n v�gre itthon voltam!
- M�'? Fogoly volt�l?
- Az! Elad� lova van-e?
A b�r� megvakarta tar fej�t, majd biccentett.
- Van.
Nem sok�ig alkudoztunk. Hat �v ut�n �s fortyogott bennem a k�teless�gtudat, melyet oly
kem�nyen bel�nk vertek annak idej�n. L�ra kaptam, �lelemmel, v�zzel ell�tva, �s ir�ny az
�tbaigaz�t�s alapj�n a legk�zelebbi katonai hely�rs�g, melyek itt, a hat�r mellett, s�r�n
sorakoztak.
Mikor a f�b�l k�sz�lt er�d�t el�rtem, bev�gtattam a kapun. �ppen eligaz�t�s folyt...nem sokat
haboztam, meg�ll�tottam a lovamat, �s az �joncokra �gyet sem vetve a tiszt el� l�ptem.
- Az er�dparancsnokot keresem.
Amaz �sszeh�zott szem�ld�kkel r�mn�zett.
- Fontos?
- K�l�nben nem szak�tottam volna f�lbe �nt, hadnagy �r.
V�gigm�rt. Azzal, hogy a rangj�n neveztem, c�loztam r�, hogy megt�veszt� g�ny�m hat�s�ra
katona vagyok, ki tal�n titkos k�ldet�sb�l t�rt vissza...
A v�lla f�l�tt a h�ta m�g�tt �ll� �p�letre b�k�tt, majd folytatta, amit f�lbeszak�tottam.
Kopogtam, majd a d�rm�g�s hallat�n benyitottam. Becsuktam az ajt�t, a sz�les asztal el�
l�ptem,. �s �sszecsaptam a sarkam, szab�lyszer�en tisztelegve.
- Ryshad Tathel k�nny�lovas k�zleg�ny szolg�latra jelentkezem, uram! - harsogtam. A tiszt
unottan v�gign�zett, majd a f�ldre k�p�tt.
- K�nny�lovas? Itt, Rindirolban?
- Jelentem, uram, most sz�ktem meg hat�ves rabs�gb�l a gromduriakt�l!
�les puffan�ssal bukott le a sz�kr�l, majd kusz�lt haja felbukkant.
- MICSODA???
Nem �rtettem, ebben mi a baj. Megism�teltem.
- Jelentem, uram, most sz�ktem meg hat�ves rabs�gb�l a gromduriakt�l!
- Robardorra, a Hadak Isten�re mondom! voltak t�l�l�k hat �vvel ezel�ttr�l azokon k�v�l, akik
hazat�rtek?
- Jelentem, uram, egyr�l tudok, de az itt �ll maga el�tt!
Elvigyorodott.
- Ha igaz, amit sz�lsz, h�t hozott isten!

Term�szetesen lovasfut�r szaladt a f�v�rosba, a k�nyvt�rba, hol az elt�ntek �s a katonaviseltek,
a h�si halottak voltak nyilv�ntartva. Leellen�riztek.
Unalmas volt az �let, meg kell hagyni...semmi harc, csak n�ha �rj�ratok...
Egyszer azt�n...
Felrikoltott a riad�...�lesen, s�rget�n, mi t�bb, kapkodva. Azt�n elf�lt...
Mindenki a hely�re rohant. Id�k�zben kaptam gyalogos k�pz�st is. Fel a falakra...
Mindenkibe benne fagyott az �v�lt�s...
F�nyes nappal volt...Nem messze, tal�n egy m�rf�ldre, hatalmas sereg mas�rozott az orsz�g
belseje fel�. Kisebb csapat - olyan 4-5000 f� - v�lt le err�l a bolyr�l, �s tartott Rindirol fel�...
Nem javasoltak megad�st. Nem l�v�ld�ztek be cetliket...nem adtak, de nem is k�rtek kegyelmet.
Az ostroml�tr�k szinte csak az �szaki falon kapaszkodtak fel. Es�ly�nk sem volt. A hely�rs�g alig
500 emberb�l �llt. A kaput hamarosan bed�nt�tt�k, �s a v�delem megroppant. Gromduriak
voltak. nem kegyelmeztek senkinek. Nem adtak figyelmeztet�jelet. Egyszer�en el�z�nl�tt�k az
orsz�got, �s v�lhet�leg mi voltunk az els�, de nem utols� hely�rs�g a sorban, akik elbuktak. Az
ellens�g senkinek nem kegyelmezett. M�g a karon�l� csecsem�ket is legyilkolt�k. Nem
vesztegett�k az id�t azzal, hogy meger�szakolj�k az asszonyokat. Legyilkoltak mindenkit. Nem
ejtettek foglyokat. Romboltak, felgy�jtott�k a fa�p�leteket...
Egyed�l voltam az �szk�s romok k�z�tt, egyetlen t�l�l�k�nt. Magam sem tudom, hogy �ltem t�l.
Az egyik pillanatban m�g lev�gtam egy gromdurit, �tsz�rtam egy m�sik tork�t, azt�n v�ratlanul
valaki fejbecsapott h�tulr�l. Els�t�t�l a vil�g. Mire magamhoz t�rtem, este volt. Senki sem �lt,
m�g a halottak ny�sz�rg�se sem hallatszott...
Miut�n, �gy ahogy rendbe szedtem magam �s ell�ttam sebeimet, melyekb�l volt sz�mtalan, b�r
csak kisebb karcol�sok - igaz, fejem nagyon f�jt - az orsz�g belseje fel� indultam. N�gy nap
k�s�ssel indultam, am�g �tkutattam, nincs-e v�letlen�l �r� valahol, ut�na a k�rnyez� falvakat
j�rtam v�gig. Mindenhol rombol�s, puszt�t�s l�tv�nya fogadott. T�bb napot vesztettem, �s b�r
mag�nyos lovask�nt - k�zben siker�lt szereznem egy lovat - gyorsabban haladtam a tal�n
sz�zezer f�t is sz�ml�l� seregn�l, m�gsem �rtem utol �ket.
A gromduri hadsereg iszonyatosan gyorsan mozgott, �s egyenes c�lja, a f�v�ros fel� tartott.
Mire siker�lt, Lirnatin elesett. V�res napok voltak ez az orsz�g t�rt�net�ben, de m�g nem volt
v�ge. A hatalmas sereg sz�tsz�ledt, hogy elfoglalja a kisebb v�rosokat. A lirnatini katon�kat
vad�szni kezdt�k, fejenk�nt egy ez�st volt a v�rd�j. Bizonys�gk�nt el kellett hozni a lirnatini katona
valamely jellegzetes katonai t�rgy�t.
Mindenfel� menek�lt�nk. F�st �s korom csapott Lirnatin k�k egeire, v�rrel pettyezve e komor
fekete sz�nt. Menek�l�s k�zben sz�mtalan sorst�rsammal tal�lkoztam...
25 �ves voltam ekkor. Azon kevesek k�z� tartoztam, akik kijutottak az orsz�gb�l.
Zsoldoskatonak�nt elindultam d�l fel�, m�gnem el�rtem T�volr�vet. Kardomat �rulva, sz�mtalan
veszedelmen k�zd�ttem �t magamat, szekereket vagy mag�nyos utaz�kat k�s�rve, n�ha
kalandorcsapatokhoz szeg�dve.
T�bb ezer m�rf�ld v�laszt el att�l a ter�lett�l, melyet egykoron haz�mnak nevezhettem, s mely�rt
oly sokat k�zd�ttem - s hi�ba. De nem panaszkodom. Nem tehetem. B�r nincs f�ld, mi v�rna
r�m, s egy haz�tlan zsoldos vagyok, �n azt mondom: �r�lhetek. Megtettem mindent, amire k�pes
voltam - �s ez pont el�g volt arra, hogy az �letemet mentsem...

*a t�rt�nete v�g�n csuklik nagyot a bort�l, nem is eml�kszik mikor engedte meg mag�nak azt a
luxust, hogy igyon. Mindenesetre a csukl�s t�r�ti �szre, hogy kicsit t�ls�gosan sokat fecsegett. De
ez a t�rt�net olyan m�lyr�l j�tt, hogy ha m�r belekezdett musz�j volt v�gigmondania. Legal�bb
egyszer valaki v�gighallgatta. Az�rt a zsoldostisztre sand�t, megn�zni nem unatta-e annyira, hogy
esetleg elb�biskoljon a mes�j�n.