Ezalatt a katninosn� el�remer�szkedett �s a s�r�be k�mlelt. Abban a pillanatban, amikor a tizedes odavetette volna a katon�inak: L�jetek!, az asszony felki�ltott:
- Meg�lljatok!
Azt�n a katon�khoz fordult:
- Ne l�jetek, testv�rek!
�s berohant a boz�tba. A t�bbiek k�vett�k, b�r az altiszt megfogadta, hogy soha t�bb� nem engedi, hogy ez a meggondolatlan asszonyszem�ly csatlakozz�k hozz�juk.
Csakugyan volt ott valaki.
A s�r� boz�tos kell�s k�zep�n, egy apr� kerek kis tiszt�s sz�l�n, valami �gakb�l t�kolt sz�l�rny�k mellett egy asszony �lt a moh�n; kisgyermeket szoptatott �s a t�rd�n egy m�sik, nagyobbacska alv� gyermek�nek feje pihent.
- Mit csin�lsz te itt? - csattant fel a kantinosn�. Az asszony felemelte a fej�t.
- Bolond vagy, hogy ilyen id�kben erre b�kl�szol?!
Majd:
- Kis h�ja volt, hogy le nem gyilkoltunk a porontyaiddal egy�tt!
Azut�n a katon�k fel� fordult:
- Egy asszony...
- Az �m, mi is l�tjuk. - h�zta el a sz�j�t az egyik N�ma.
- Ki l�tott m�r ilyen butas�got - folytatta a katinosn� az ismeretlen asszonynak - �cs�r�gni az erd�ben, v�rva hogy legyilkolj�k!
Az asszony k�b�n, k�v� meredten n�zett k�r�l, mintha valami lid�rces �lomban l�tn� a kardokat, �jakat �s a vad arcokat. Most f�l�bredt az alv� gyermek �s s�rni kezdett.
- �hes vagyok.
A katninosn� k�zelebb hajolt, hogy megsimogassa a gyermek aranysz�ke haj�t, az asszony r�m�lten n�zett r�. A tizedes r�sz�lt:
- Ne f�lj t�l�nk! A Fekete Sereg katon�i vagyunk.
Az asszony ekkor m�r eg�sz test�ben remegett. Szem�t a katona kem�ny arc�ra emelte, de nem l�tott m�st csak a szem�ld�k�t, a bajusz�t �s k�t izz� par�zsfoltot: a szemeit.
- Hov� val� vagy? - folytatta a tizedes.
Az asszony csak b�mult re�. Fiatal volt, sov�ny, s�padt, rongyos. Nem volt se harisny�ja, se cip�je, a l�ba v�rzett. Ekkor a kantinosn� pr�b�lkozott, h�tha egy feh�rn�pnek k�nnyebben v�laszol.
- Hogy h�vnak?
- Fraedia. - mormolta az anya.
- Mennyi id�s a kicsi? - simogatta meg az apr�s�g fej�t a kantinosn�.
- T�z h�napos.
- Akkor m�r nem tejjel k�ne t�pl�lni... Majd mi adunk neki enni.
A nagyobbik gyerek nem t�nt riadtnak, ink�bb k�v�ncsinak. B�multa a mellette �lldog�l� Sikolt� sz�mszer�j�t.
- Nagyon �hes. - mondta az anyja.
- Majd mi megetetj�k �s neked is adunk. - sz�lt a tizedes - De el�bb: hov� val� vagy?
- Nem tudom. - v�laszolt a k�rdezett.
- Hogyhogy nem tudod?! Hol sz�lett�l?
- �, a sz�l�helyem...T�volr�v.
Az altiszt ugyan nem erre volt k�v�ncsi, de nem firtatta tov�bb a dolgot. Nem l�tta �rtelm�t, ink�bb m�st k�rdezett.
- A csal�dod?... Mivel foglalkozik?
- Semmivel. Mindny�jan meghaltak. M�r nincs senkim.
A tizedes szeretett k�rdez�sk�dni, h�t folytatta.
- Az d�monokra, mindenkinek vannak rokonai! Vagy legal�bbis voltak. Ki vagy? Besz�lj!
Az asszony ijedten pislogott, a kantinosn� j�nak l�tta, hogy k�zbel�pjen.
- Hogy h�vj�k a picit? L�tom, hogy le�ny. Ugye?
Az anya v�laszolt.
- H�t a fi�csk�t? M�r k�sze ember ez a kis csib�sz.
Az asszony megmondta a fi� nev�t is.
- Milyen kedvesek ezek az apr�s�gok. M�r l�tszik rajtuk, hogy van esz�k. - mosolygott kedvesen a kantinosn�, de a tizedes csak nem engedett:
- Besz�lj h�t! Van-e h�zad?
- Volt.
- Hol?
- A Majors�gban.
- Mi�rt nem vagy otthon?
- Mert f�l�gett�k a h�zamat.
- Kicsoda?
- Nem tudom. Csata volt.
- Honnan j�ssz?
- Onnan.
- Hov� m�sz?
- Nem tudom.
- T�rj a t�rgyra! Ki vagy?
- Nem tudom.
- Nem tudod, ki vagy?!
- Menek�lt, mint a t�bbi.
- �s kihez h�z a sz�ved? Hozz�nk, vagy azokhoz?...
- A gyermekeimhez...
Cs�nd lett. Majd megsz�lalt a kantinosn�:
- Nekem nincsenek gyermekeim. Nem volt id�m hozz�.
A tizedes �jrakezdte, mintha b�rmit is sz�m�tott volna, mit felel az asszony:
- �s a sz�leid? Besz�lj nek�nk a sz�leidr�l? Mif�le emberek, mit csin�lnak?
- F�ldm�vesn�pek voltak. Az ap�m nyomor�k volt. Nem tudott dolgozni, mert 50 botot veretett r� az �r. Ez nagy kegy volt t�le, mert az ap�m ellopott egy h�zinyulat �s ez�rt hal�lra �t�lt�k. De az ura megkegyelmezett neki �s azt mondotta: `M�rjetek r� �tven botot!` �s az ap�m �r�k �let�re nyomor�k maradt.
- Folytasd!
- A f�rjem apja f�szereket csemp�szett. A kir�ly f�lakasztatta.
- H�t a f�rjed mit csin�l?
- A napokban m�g harcolt.
- Ki�rt?
- A v�ros�rt.
A kantinosn� egy k�zmozdulattal bel�fojtotta az altisztbe a tov�bbi k�rd�seket, az asszony mell� �lt a f�ldre, s a kisfi�t az �l�be �ltette.
- L�tod, nem kell f�lned t�l�nk... S�t, csatlakoznod k�ne hozz�nk! Majd azt teszed, amit �n. Engem itt Aranyomnak h�vnak, ez persze csak aff�le g�nyn�v. De m�g mindig jobb, mintha Rymma-nak sz�l�tan�nak, ami a val�di nevem. �n vagyok a Seregben a kantinos. B�keid�ben ez azt jelenti, hogy a kocsm�nkban, a Kantinban, �n m�rem az italt a testv�reknek, �n gondoskodom sz�mukra pecseny�r�l. Most viszont �n vagyok az, aki inni ad nekik, am�g egym�st gyilkolj�k. L�tod, vel�nk k�ne j�nn�d! J� fi�k vannak a Seregben, te leszel a m�sodik kantinosn�, majd megmutatom, mi a dolgod. �, az �gyis nagyon egyszer�. Van egy nagy butykosom �s van egy kis cseng�m, �s ezzel be kell mennem a zajong� t�megbe, a villog� peng�k, a s�v�t� ny�lvessz�k k�z� a nagy �sszevisszas�gba �s azt kiab�lom: `Ki akar inni egyet, fi�k?` Ennyi az eg�sz. �s adok �m inni mindenkinek. �gy bizony. A mieinknek �s az ellennek is, pedig �n sereges vagyok. Nem is ak�rmilyen. De a haldokl�kat gy�tri a szomj�s�g, h�t mi�rt ne? �s van, hogy miel�tt kiadn�k a lelk�k, megszor�tj�k egym�s kez�t. Micsoda bolonds�g egym�st �lni...
No, �llj k�z�nk! Ha engem lev�gn�nak, majd a helyembe l�psz. L�tod, ilyen vagyok �n: de az�rt j� asszony, der�k ember vagyok. Ne f�lj semmit�l!
A tizedes most m�r sokkal cs�ndesebben, �s kedvesebben sz�lalt meg ism�t.
- �s a f�rjed, j� asszony? Mit csin�l?
- Semmit. Meg�lt�k.
- Hol?
- A v�rosfal alatt.
- Mikor?
- H�rom nappal ezel�tt.
- Kicsoda?
- Nem tudom.
- Hogyan? Nem tudod ki �lte meg a f�rjed?
- Nem.
- M�gis, ki volt? Ember? Ork? Elf?
- Egy ny�lvessz�.
- H�rom napja?
- Igen. A f�rjem leroskadt �s halott volt.
- Mit csin�lsz az�ta?
- Viszem a gyerekeim.
- Hova viszed �ket?
- Amerre l�tok.
- Hol alusztok?
- A f�ld�n.
- Mit eszel?
- Semmit.
Erre a tizedes �gy felh�zta a sz�j�t, hogy a bajsza az orr�ba �rt.
- Semmit??
- H�t k�k�nyt, meg szedret ha tal�lunk az bokrok k�zt, �fony�t...
- Sz�val semmit.
A fi� �gy l�tszik meg�rtette mir�l van sz�, mert megsz�lalt:
- �hes vagyok!
A tizedes el�h�zott a tariszny�j�b�l egy darab fekete, savany� kenyeret �s az asszonynak ny�jtotta, aki a kisfi�nak adta. Az moh�n harapott bel�.
- Semmit sem tartott meg mag�nak... - mormolta a tizedes.
- Ez azt mutatja, hogy m�gsem olyan �hes. - vonta meg a v�ll�t az egyik �v�lt�.
- Nem. Ez azt mutatja, hogy val�ban � az anyja. - v�laszolt a tizedes.
A gyerek most abbahagyta az ev�st.
- Inn�k...
- Csakhogy nincs patak ebben az �tkozott erd�ben. - n�zett k�r�l d�h�sen a tizedes.
A kantinosn� leakasztotta r�zb�gr�j�t, amely cseng�je mellett az �v�n f�gg�tt �s a v�ll�ra vetett kulacsb�l n�h�ny cseppet csurgatott a b�gr�be �s a gyerek sz�j�hoz emelte. Az kik�pte a folyad�kot.
- Pedig j�. - mondta a markot�nyosn�, az altisztre mosolyogva.
- Mi az, papramorg�? - k�rdezte a tizedes.
- Az �m, a jav�b�l. De h�t ez m�g kicsi.
A tizedes �jfent az any�hoz fordult:
- Sz�val te menek�lsz?...
- Musz�j.
- Azut�n csak �gy, vakt�ban?
- Szaladtam, ahogy csak tudtam, azt�n m�r csak mentem, azut�n lerogytam.
- Szerencs�tlen... -suttogta a kantinosn�.
- A f�rfiak harcolnak - rebegte az asszony - Mindenfel�l vesz�ly leselkedik r�nk. Nem tudom, mi bajuk egym�ssal. A f�rjemet meg�lt�k. Csak ezt �rtettem az eg�szb�l.
A tizedes inger�lten csapott r� kardja markolat�ra.
- Micsoda pokoli marhas�g! �tkozott h�bor� ez...
Hallgatag zsoldosok �llt�k k�r�l ezt a nyomor�s�got. Egy �zvegyasszony, k�t �rva, az elhagyatotts�g, a mag�ny, k�r�s-k�r�l a szemhat�ron minden�tt h�bor�, �hs�g, szomor�s�g, minden t�pl�l�kuk f�, fedel�k az �g. A tizedes k�zelebb l�pett az asszonyhoz, tekintet�t a csecsem�re szegezte. Az apr�s�g sz�p, k�k szem�t a f�l�be hajl� ijeszt�, sz�r�s, marcona arcra f�ggesztette �s elmosolyodott.
A tizedes f�legyenesedett. Egy nagy k�nnycsepp gurult v�gig az arc�n, meg�llott a bajsza sz�l�n, mint egy ragyog� gy�ngyszem.
F�lemelte a hangj�t:
- Testv�rek! Mindebb�l arra kell k�vetkeztetnem, hogy a felder�t� szakasz apas�got v�llal. Egyet�rt�nk? �r�kbe fogadjuk ezt a k�t gyermeket.
- �ljen a Sereg! - ki�ltott�k a zsoldosok.
- Teh�t ezt kimondtuk. - sz�lt a tizedes �s sz�tt�rta karj�t az anya �s a gyermekek felett.
- �me - mondta - a Fekete Sereg gyermekei.
- �ljen! - kurjantott vid�man a kantinosn� �s arc�n �r�mk�nnyekkel �lelte �t az any�t:
- Milyen hamis szeme van a kisl�nyodnak...
- �ljen a Sereg! - ki�ltott�k �jra a katon�k.
A tizedes a kez�t ny�jtotta az asszonynak:
- Jer, testv�r!...

V�gni lehetett a cs�ndet a Kantinban, ahogy az �reg f�stfelh�be burkol�zva befejezte a t�rt�netet. M�g Ruechme is el��dalgott a s�nt�s m�g�l �s elny�lt sz�jjal hallgatta a mes�l�t. Most, hogy v�ge, gyorsan visszaer�ltette az arc�ra a megszokott undok �br�zatot �s k�z�ny�ss�get m�melve t�nt el a konyhaajt� m�g�tt.
- �s t�nyleg a Sereg lett az apjuk a gyerekeknek? -k�rdezte a fiatal Sikolt�.
- Az �m -hunyor�tott az �reg - �s ez a testv�rp�r sok dics�s�get szerzett a Seregnek, nev�ket �r�kk� tisztelettel fogj�k emlegetni e falak k�z�tt.
- Kik... kik voltak �k?
- Ugyan fiam, eleget mes�ltem m�r -�llt fel neh�zkesen az asztalt�l az �sz �v�lt� - ha mindent elmondok most, holnap mit mondhatn�k?
- De...
- Majd! Majd egyszer...