- Ostobas�g. Szerintem n�knek semmi hely�k a Seregben. A v�g�n m�g gyerekek is a zsoldos�letet v�lasztj�k, azt�n hov� jutunk?...
H�romf�s t�rsas�g �ld�g�lt a Kantinban egy asztal k�r�l, kez�k �gy�ben olcs� s�rrel teli kors�juk, sz�juk sark�ban fitym�l� mosoly. Mindannyian osztott�k a ravasz k�p�, fiatal �j�sz v�lem�ny�t, egyik�k - aki a t�m�t felvetette - helyesl�en d�rm�g�tt is az orra alatt. Ruechme pedig nem t�r�d�tt vel�k, megkapt�k az italuk, a gn�m �gy v�lte megtett mindent, ami k�teless�ge, fel�le ak�r fel is akaszthatj�k magukat a kedves testv�rek.
- De tudj�tok... - reszel�s hang a Kantin hom�lyos sark�b�l, a katon�k egyszerre kapt�k arra a fej�ket. Az egyik, egy ifj� Szilaj, szinte �joncnak sz�m�t m�g �s eddig szinte �h�tattal f�gg�tt tapasztaltabb t�rsai szavain, most kiss� idegesen ny�lt balj�val a k�p�nyeg alatt rejtez� t�r markolata fel�, de m�g idejekor�n visszafogta a mozdulatot. Elv�gre most nem valami v�rosi kricsmiben �ld�g�l, itt nem fenyegeti vesz�ly. No persze el�fordulhat, hogy egy bar�ti vereked�s keret�ben bet�rik a fej�t, de az voltak�pp nem is sz�m�t vesz�lynek.
A k�zbesz�l�, aki mostanra a fiatalok asztal�hoz l�pett �s mindenf�le teket�ria n�lk�l letelepedett egy sz�kre, egy �reg zsoldos volt, az �v�lt�k koreln�ke. T�bb csat�t, t�bb vereked�st l�tott m�r, mint tal�n a testv�rek egy�ttv�ve, ritk�s �sz szak�ll bor�totta arc�n egym�st keresztezt�k az id� sz�ntotta r�ncok �s az ac�l t�pte hegek. Galambsz�rke haja a v�ll�t verdeste, m�jfoltok tark�totta kez�ben d�h�s s�rk�nyk�nyt f�st�lg� cser�ppip�t tartott. Csup�n a szeme, a tengerz�ld szeme csillogott �l�nken; aki e szemp�rba tekintett nehezen tudta elk�pzelni, hogy az �reg tal�n m�r a nyolcvanadik telet is a h�ta m�g�tt hagyta m�r.
- De tudj�tok... Ostoba tacsk�k vagytok, dr�ga fiaim, �s csak az�rt nem t�r�m be az orrotok, mert vannak dolgok, amikr�l tudom�stok sem lehet. Elbesz�lek nektek egy nem sz�p, nem h�sies, de igaz t�rt�netet. Nekem is �gy mes�lt�k, amikor a Sereg katon�ja lettem. Fiatalabb voltam, mint ti most. �s m�gis; tudtam, mikor tegyek lakatot a sz�mra.

Borzaszt� volt a h�bor�. Mikor kit�rt, a legt�bben lelkesedtek �rte a Fekete Sereg katon�i k�z�l. Na v�gre �s esem�ny, meg v�ge a punnyad�snak - mondogatt�k. S most, alig k�t holdfordul�val az els� csata ut�n a zsoldoskomp�nia majd’ minden harmadik katon�ja halott volt. Hogy a szemben �ll� felek k�z�l ki hib�zott �s hol, senki sem kutatta. Nem is volt ekkor m�r �rdekes. T�ny, hogy egyik�k var�zstud� - tal�n k�ts�gbees�s�kben - elszabad�tott�k a rettenetet, ami nem m�rlegelt; nem k�m�lte egyik oldalt sem, ahogy a k�v�l�ll�kkal szemben sem ismert irgalmat.
�rthet� volt teh�t a katon�k �vatoss�ga, ahogy lassan nyomultak el�re az �rnyas Erd� rengeteg�ben. Egyszerre k�mleltek jobbra, balra, el�re, h�tra. Ahogy a kapit�ny mondta: `A zsoldosnak a tark�j�n is szeme legyen.` R�gen �ton voltak m�r. H�ny �ra lehetett? A nap melyik szak�ban j�rtak? Egyik�k sem tudta volna megmondani. Az eff�le rengetegekben mindig valami gonosz sz�rk�let borong. A zsoldosok vigy�zva nyomultak el�re. Lombsz�nyeg bor�totta a f�ldet, ahol kicsinyt ritkultak a f�k, a vir�gok is megkapaszkodtak. R�ti n�rcisz, kardvir�g, szell�r�zsa �s tavaszi s�fr�ny ter�tett sz�nyeget a fegyveresek l�ba el�. A csapat l�p�sr�l l�p�sre haladt, �vatosan hajtogatva f�lre a boz�tot.
Az erd�ben t�lgy, b�kk �s plat�n v�ltakozott; sehol egy �sv�ny, s ha m�gis akadt egy itt-ott, azt azonnal elnyeli a bokrok s�r� sz�ved�ke. Magyal �s k�k�nybokrok, t�vises k�r�k; a katon�k t�z l�p�sr�l szinte m�r nem is l�tt�k egym�st.
�gy meneteltek vakt�ban, nyugtalanul; f�ltek, hogy r�tal�lnak arra, amit keresnek. Az erd� elhagyatottnak tetszett. A csapat figyelme megk�tszerez�d�tt. Minden csendes? Ann�l ink�bb fontos az �vatoss�g. Minden elhagyatott? Ann�l ink�bb kell �vakodni. Ann�l t�bb okuk van, hogy f�ljenek valamit�l. Nagyon is h�rhedt erd�ben j�rtak.
K�ttucatnyi zsoldos, el�g nagy t�vols�gra a Sereg z�m�t�l, felder�t�k�nt nyomult el�re egy tizedes vezet�s�vel. Nem csak N�m�k voltak k�zt�k, n�h�ny Szilaj �s �v�lt� is ott l�pdelt vel�k; j�l j�het a nyers er�, ha arra ker�l sor. P�r Sikolt�; ha �k eszm�lnek el�bb, a ny�lvessz�k j� szolg�latot tehetnek. �s elk�s�rte �ket a Sereg markot�nyosn�je is.

- N�? - horkant fel� vigyorogva az egyik ifj� zsoldos - Na �s a mi der�k Ruechme-�nk?
- Ha figyelt�l volna, dr�ga fiam, tudhatn�d, hogy mindez m�r j� r�gen t�rt�nt. Akkoriban m�g az �regap�d sem volt m�g k�jes gondolat sem. - s�hajt fel az �reg, ahogy a megf�radt apa teszi, amikor kiss� �t�d�tt gyermek�nek t�bbedszer kell ugyanazt a k�zenfekv� dolgot elmagyar�znia.

Vesz�lyes v�llalkoz�s volt ez, de legal�bb l�tni is lehetett valamit. �s ezt a fajta k�v�ncsis�got nyugodtan nevezhetj�k a n�i mer�szs�g megnyilv�nul�s�nak is.
Ekkor a legel�l halad� Delewyn, a felder�t�k k�z�tt az egyetlen hossz��lt� megtorpant. Bal �kl�t a v�lla mell� lend�tette, �gy utas�tva a t�bbieket is meg�ll�sra. Rebbentek az ujjai, a Sereg titkos jelbesz�d�n vesz�lyre figyelmeztetett. Ha az �vatoss�g nem ezt dikt�lja, akkor sem cselekedhetett volna m�sk�nt; sz�let�se �ta n�ma volt. Ekkor m�r a t�bbiek is �szrevett�k, amit az elf: a boz�t mintha s�hajt hallottak volna. �s mintha a levelek k�z�tt is mozgott volna valami.
A tizedesnek nem kellett parancsot adnia, a katon�k tudt�k �s tett�k a dolguk. Egy minut�nyi id� sem telt bel� �s nesztelen�l k�rbeker�tett�k a helyet. Meztelen peng�ken csillant a sz�rt napf�ny, idegen t�ncol� ny�lvessz�k hegye villant. M�r csak az altiszt parancs�t v�rt�k, hogy telet�zdelj�k azt, ami a bokrok k�zt rejtezik.