|
Szemende Jura (#73983)
2005.10.09. 10:43
Rnzsre gy 170 cm magas, zmk teremts. Barna haja tarkjn varkocsba fonva. Ruhja egyszer, csak a szakavatott szem fedezi fel a nehzvrt okozta kopsnyomokat rajta. Smink nlkli arcn magabiztos mosoly bjkl, tekintete nylt.
*Termszetesen kveti a frfit, hogyne kvetn, hiszen ez a pillanat az, amire oly rgta vgyott. A Sereg hre messze eljutott, amita az eszt tudja, arra kszl, hogy is tagja lehessen a kompninak. Vansh lthatlag jl ismeri a kocsmt, ahova betrnek, a feljk villan arcokbl a Sereg jelvnye nem ritkn tnik fel itt. A lny elnzi az arcokat, nmelyiken irigysg, msikon visszafolytott gyllet. Van aki nyltan tekint a belpkre, tekintete nem tkrz sem alzkodst, sem gyllkdsbe, kpkdsbe tcsap flelmet. A lny kpre bszke vigyor kszik, mr ltja magn a vrtet, rajta a hrhedt koponys cmerrel. Aztn amikor lelnek, visszazkken a valsgba. csak egy fehrszemly a frfi mellett, ezt a kocsmros igen gyorsan tudomsra adja. Alzkodn hajol meg Vansh eltt, koszos kendjvel tessk-lssk mdon ttrli asztalukat. Pillantsra sem mltatja Jurt, akinek arca egy pillanatra megfeszl. Vgl ert vesz magn, nem lendti tsre az klt, inkbb egy csillog rmt csendt ki az asztalra. Halkan szlal meg, mly, hatrozott, parancsolshoz szokott hangjt hallva a kocsmros fel is meghunyszkodik, sz nlkl indul vissza a pult mg a megrendelt italokrt. A lny a vele szemben l frfire mosolyog. Tekintete nylt, nyoma sincs mr az elbbi ggnek benne* Jura vagyok *mutatkozik be, nevnek els magnhangzjt furn elnyjtva ejti. Mosolya nem tnik tova, szemnek szrkskkje elsttl, ahogy belekezd mondandjba* Hallottam mr rlatok, nan, ki ne hallott volna a hrhedt Fekete Seregrl? Kicsi korom ta arra kszlk, hogy kztek llhassak. Az sszes legendt kvlrl fjom, szleim akarata ellenre hagytam ott birtokunkat. Rm nzve lthatod, nem vagyok egy trkeny lnyka. Testemet, lelkemet a harc edzette kemnyre, szvem ugyan hazmrt dobog, de ez nem akadlyoz meg semmiben... 22 nyarat ltem meg eddig, az utbbi 10 esztendben klnbz mesterek tantottak. Jl bnok az llatokkal, a fegyverekkel. A fldnfuts nem nekem val, lhtra teremtem. Lhton harcolok, de nem holmi fogpiszklkkal... A buzogny, a csatabrd az n fegyverem. *Knykt az asztallapra rakva feszti meg karjn az izmokat, srga inge halkan megreccsen a vlln* Nehzvrt fedezkben rzem jl magam, nem tagadom. Holmi brvrtekkel nem vagyok kibklve, azok komoly csatban mit sem rnek... *felsbbrend mosoly kszik az arcra, majd szbekap, s visszavlt elbbi szende mosolyra* Mire vagy mg kvncsi, kapitny? *hangja ezttal kurtiznhoz illen bg, tekintetben enyhe ktrtelmsg villan* ***
|